Jó ismert, hogy a krónikus stressz jelentős kardiometabolikus kockázati tényező, ugyanakkor a különböző alvászavarok kialakulásában is szerepet játszhat. Az insomnia jelentősen rontja az életminőséget, miközben számot­tevően növeli a szívizominfarktus kockázatát. Ezzel összefüggésben talán kevéssé ismert, hogy az alvás hosszának csökkenése is fokozza a szívizom­infarktus rizikóját. A mindennapi gyakorlat szempontjából ezért fontos a betegek alvásminőségének feltérképezése és szükség szerinti kezelése.

Az agyalapi mirigy elégtelenségén azt értjük, hogy a mirigy egy vagy több hor­monjának elválasztása csökken vagy leáll, gyakran súlyos következményekkel. A cikk kóroktani és kórélettani alapokon ismerteti a kórismézés és a kezelés főbb tudnivalóit. A szerzők szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a célszervek nem specifikus tünetekkel járó funkcionális deficitje esetén a nem endokrino­lógus kollégák gondoljanak a hypophysis elégtelenségének lehetőségére is.

A retinális erek perfúzióját elsősorban a nagyvérköri keringési viszonyok, főleg a vérnyomás cirkadián ritmus szerinti ingadozása és éjszakai érté­kei határozzák meg. Ez így van akkor is, ha valaki nem szenved magas­vérnyomás-betegségben. A hagyományosan a felkaron mért perifériás vérnyomásnál a szemet ellátó erek anatómiai helyzete miatt fontosabb az aortában uralkodó centrális vérnyomás értéke. A retinális erek morfológiai és funkcionális elváltozásai ma már nagy felbontású digitális képalkotó eljárással vizsgálhatók.

Angol kutatók szerint egerekben az azonos időben végzett mozgással szinkronizálható a test és az agy cirkadián ritmusa, napi ritmus állandóságának biztosítása pedig segíthet az arthritis lassításában.

A rossz alvásminőség és a szív- és érrendszeri kockázat közötti kapcsolat már jól dokumentált. A legtöbb tanulmány azonban csak az alvás egy vagy két aspektusát veszi figyelembe (például az alvás időtartamát vagy az alvási apnoét), és csak egy alvási mintát vizsgál egy adott időpontban.

Új kutatási eredmények szerint középkorú vagy idősebb felnőtteknél az éjszakai, illetve a váltott műszakok negatívan befolyásolhatják a kognitív funkciót.

Elsősorban a felborult cirkadián ritmust állítja helyre, de segít a patológiás tünetek enyhítésében is.

A kutatók arról számoltak be, hogy az emberi bél mikrobiomja a nap különböző szakaszaiban és az egyes évszakok során is más-más összetételű lehet.

Egy új kutatás szerint a délutáni vagy esti mérsékelt vagy erőteljes testmozgás (MVPA) nagyobb mértékben javíthatja a vércukorszint-szabályozást, mint a napközbeni egyenletes testmozgás.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte az inszomnia kezelésére szolgáló Melatonin Neurim (melatonin) készítményt.